A Curcuma longa egy indiai fűszernövény, amely növény gyökértörzsét ledarálva kapjuk az indiai ételek sárga színét adó fűszert, a kurkumát. India sáfrányának, vagy a szegények sáfrányának is nevezett ételízesítőt régóta alkalmazzák az ayurvédikus gyógyászatban gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt.

Maga a fűszerkivonat egy keverék, összetevői között megtalálható a három kurkuminoid (kurkumin: 77%, demetoxikurkumin: 18%, biszdemetoxikurkumin: 5), illóolajok, fehérjék, cukrok, valamint gyanták. A kurkumin a keverék elsődleges hatóanyaga.

A hagyományos indiai gyógyászatban évezredek óta alkalmazott kurkuminra a modern orvoslásban is felfigyeltek, mint lehetséges gyógyszerhatóanyagra.

A kurkumin széles spektrumú alkalmazhatóságának oka, hogy számos gyulladási folyamatban részt vevő molekuláris célponttal képes kölcsönhatásba lépni. Mindezen adatok alapján, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), 2030-as számon felvette és jelenleg on-hold státuszban tartja a kurkumin gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatására vonatkozó egészségügyi állítást. ^{EFSA 2030}

Az ízületi felszíneket borító porcszövet porcsejtekből és nagy mennyiségű, a sejtek által termelt, sejtközötti állományból áll. Ez a sejtközötti állomány határozza meg a porc mechanikai tulajdonságait (súrlódási együttható, rugalmasság, ellenálló képesség), a porcsejtek a növekedés befejeződése után már nem osztódnak, de továbbra is termelik a sejtközötti állományt alkotó nagyméretű molekulákat. Ezek a vegyületek az úgynevezett proteoglikánok, melyek fehérjéből és cukrokból épülnek fel és nagy vízmegkötő képességgel rendelkeznek. A porcszövet sejtközötti állományának két rendkívül fontos összetevője a glükózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát.

A kondroitin-szulfát jellemző tulajdonsága, hogy a glükózaminnál is nagyobb mennyiségben képes megkötni a vizet. Az életkor előrehaladtával, illetve porcszövetek degeneratív folyamataiban, a porc kondroitin-szulfát tartalma jelentősen csökken, ennek következtében a vízmegkötő képessége romlik, így a szövetek veszítenek rugalmasságukból. Ez a folyamat azután terhelés hatására kialakuló mikrosérülések kialakulásához vezethet, ami további leépülési folyamatokat indíthat be a porcszövetben.

Kísérleti eredmények alapján, ma már bizonyított, hogy a szájon át adott kondroitin-szulfát biztonságos és jól felszívódik.

A porc, sejtekben igen szegény szövet, csupán 1-2%-ban található benne porcsejt. A többi részét a sejten kívüli állomány alkotja, melyet a porcsejtek termelnek. Ennek a sejtközötti állománynak az a funkciója, hogy az ízfelszíneket beborító porc rugalmas legyen. Ezt azáltal éri el, hogy rugalmas rostokat pl. kollagént tartalmaz, melyhez proteoglikánok kapcsolódnak. Minden glükózamin molekula 2-3 vízmolekulát köt magához, így alakulnak ki a sejtközötti vízterek, melyek valójában felelősek a porc rugalmasságáért. A glükózaminnak azonban nemcsak statikai - az adott szövetféleség rugalmasságát biztosító - szerepe van, hanem az anyagcsere-folyamatban mint tápanyag is részt vesz, tehát egy része folyamatosan elhasználódik.

Az állati eredetű, pl. szarvasmarha, sertés-, vagy csirkeporcból előállított glükózamin esetén az előírásokat kevéssé figyelembe vevő gyártási folyamatok során az alapanyag a fertőzés átvitele szempontjából nagy kockázatú állati szövetekkel szennyeződhet. Amennyiben a glükózamint rákokból, kagylókból vagy halakból nyerik, az arra érzékeny egyéneknél allergiás tünetek léphetnek fel. A Pawcartil™-ban felhasznált, kukoricából nyert glükózain szulfátok mentesek a fenti veszélyektől.

Az ízületi folyadék egyik legfontosabb összetevője a hialuronsav, melyet a szinoviális sejtek termelnek. Az egész szervezetben jelen van, és nagyon jelentős az ízületek számára, mivel a hialuronsav biztosítja az ízületi porc elaszticitását (rugalmasságát) és a szinoviális folyadék viszkozitását. A szinoviális folyadék tartalmaz még egyéb glikoproteint, pl. a lubricint is, amelyet a szinoviális membrán sejtjei termelnek.

A hialuronsav a glukózaminoglükánok csoportjába tartozik. Kémiai szerkezetét az 1950-es években határozták meg. A hialuronsav fontos jellemzője, hogy nagy mennyiségű vizet, saját tömegének több, mint ezerszeresét képes megkötni. A szervezet öregedésekor a hialuronsav termelés lecsökken, mely a viszkozitás csökkenéséhez és a szinoviális folyadék hígulásához vezethet. Hasonló folyamatok zajlanak oszteoartritiszben. Gyulladás során a hialuronsav bomlása felgyorsul a bontóenzimek vagy reaktív oxigén gyökök termelődése miatt, ezáltal csökken a szinoviális folyadék viszkoelasztikus jellege.

Az MSM az emberi szervezetben nagy mennyiségben előforduló kénszállító anyag. Szerves kénnek is nevezik. Legfőképp ott található, ahol kéntartalmú aminosavak és azokból fehérjék, különböző enzimek képződnek. Nélkülözhetetlen eleme a sejthártyának, jelen van immunrendszeri fehérjékben, kötő- és hámszövetekben, támasztószövetekben, például a porcszövetben.

A mangán ásványi anyag, mely részt vesz az anyagcsere folyamatokban. Az emberi testben 10–40 mg mangán található, és a napi szükséglet 1 mg. Általános tünetek mangán hiány esetén: térdfájdalom, szédülés, hallászavar, rossz egyensúlyérzék. Antioxidáns tulajdonságú fém, a szuperoxid dizmutáz enzimrendszer fontos alkotóeleme. A mangán hozzájárul a normál csontozat fenntartásához, a normál kötőszövet-képződéséhez és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. ^EFSA