A mediterráneumban ősidőktől fogva fogyasztják az olajfa termését és annak olaját étkezési és kozmetikai célból. Hamar rájöttek az ott élő népek, hogy az oliva nem csak finom, de egészséges is. Amikor a tudomány górcső alá helyezte az oliva olaját és a leveléből nyert kivonatot, megdöbbentően sok hasznos vegyületet sikerült izolálni belőle. Bebizonyították, hogy az olajfalevél kb. százféle értékes összetevőt tartalmaz, nagy mennyiségben fordulnak benne elő telítetlen zsírsavak, fontos polifenol, szkvalén, ß-karotin és E-vitamin forrás. Különösen gazdag antioxidáns hatású polifenolokban, melyek közül a legismertebb és az egyik leghatékonyabb az oleuropein. Az oleuropein igen keserű ízű polifenol, erős antioxidáns. Gyulladáscsökkentő, vírusellenes és immun-moduláns tulajdonságai jelenleg intenzív kutatások tárgyát képezi. Az olajfalevél-kivonat 4x erősebb antioxidáns, mint a C-vitamin.
(Whale KW, et al., Olive oil and modulation of cell signaling in disease prevention, Lipids 2004 Dec;39 (12):123-31).

Mindezeknek köszönhetően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), 1696-os számon hivatalosan deklarálta az oliva polifenolok antioxidáns hatására vonatkozó egészségügyi állítást is.

Kína és a Távol-Kelet legendás gombája a pecsétviaszgomba, a Ganoderma lucidum. Kínában a gombát közel 2000 év óta ismerik és a gyógyhatásáért hasznosítják. A kínai hagyományos népi gyógyászati felhasználásáról számos, tudományosan is alátámasztott ismertetést olvashatunk. Az utóbbi évtizedekben a pecsétviaszgomba újra a figyelem, és a kutatás középpontjába került.

A gyógyászati használhatóságát a beltartalmi vizsgálatok is igazolták, hiszen a gomba több mint 150 triterpént, és több mint 50 poliszacharidot tartalmaz- Lelley, 1991. Kínában az egészségbiztosítási rendszer gyógyítóspektrumának egyik fontos eleme, az USA-ban pedig az egyébként igen szigorú FDA (amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal) a pecsétviaszgomba felhasználását engedélyezte, és felvette a forgalomba hozható étrend-kiegészítők listájára.

A biológia hatásért felelős anyagok megismerése csak a múlt század 60-as éveiben kezdődött meg, azonban azóta is gyorsuló ütemben folyik. A biológiailag aktív anyagok kimutatására irányuló igen nagyszámú tudományos munka alapján a gomba, illetve a gomba spórája számos leírható hatóanyagcsoportot tartalmaz: poliszacharidokat, nukleotidokat, aminosavakat, fehérjéket, illetve terpenoidokat - Hobbs, 1995. A gomba egyik legnagyobb értéke, mint a leírtakból már érzékelhető az immunrendszerre gyakorolt hatása, mely közvetve, vagy közvetlenül az egész szervezetre befolyással lehet. Mindezeknek köszönhetően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), 3764-es számon felvette és jelenleg on-hold státuszban tartja a gomba immunrendszerre gyakorolt hatására vonatkozó egészségügyi állítást is.

A béta-glükán a baktériumok, növények és gombák sejtfalának glükóz polimerekből felépülő poliszacharoidjai. A béta-glükánok korábban természetes módon megtalálhatóak voltak táplálékainkban, és biztosították az immunrendszer folyamatos és természetes stimulációját. A hiper-higiénikus élelmiszerláncok és a gombaölőszerek fokozatos elterjedésével ezek a természetes immunstimulánsok már nem kerülnek be a szervezetünkbe. Ezzel párhuzamosan több olyan hatás ér bennünket, amely csökkenti az immunfunkciókat. Ilyenek a környezeti mérgek, nehézfémek, imunszuppresszív gyógyszerek, és a folyamatos stressz, a szimpatikus idegrendszer túlstimulált állapota.

Az 1-3, 1-6 szénatomokon elágazásokat tartalmazó molekulák legáltalánosabb forrása az élesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae), melyekből speciális eljárással sikerül kinyerni olyan minőségben, hogy az megtartsa kedvező élettani hatásait. A ’70-es ’80-as években intenzív kutatás indult, hogy kiderítsék milyen hatásmechanizmussal magyarázhatók az immunrendszer szabályozásában észlelt hatásai. Ezen vizsgálatok eredményeként tudjuk, hogy az élesztő-béta-glükánokat (1,3/1,6 béta-glükán) a vékonybél Peyer-plakkjain keresztül szívódnak fel, ezt követően a makrofágok (egy fehérvérsejt típus) bekebelezik és feldolgozzák, aminek következtében megnőhet a immunredszer sejtes elemeinek aktivációs szintje.

Amerikában honos növény, Európában és nálunk is termesztik. A biológiailag aktív anyagokat a növény gyökere szolgáltatja. Megtalálhatóak benne glikoproteinek, poliszacharidok, továbbá kávésav-észterek, feniletanoidok, poliénsavak izobutil-amid-származékai, poliacetilének. Illóolajat is tartalmaz. Tradicionális felhasználása során megfázásos, náthás fertőzések és más szeptikus folyamatok kezelésére, megelőzésére használják. Megfigyelték, hogy bakteriális légúti fertőzéseknél fokozza az antibiotikumok hatását, továbbá gyulladásos bőrbetegségek és nehezen gyógyuló sebek kezelésében is szerepet játszik. A növény poliszacharid tartalmának köszönhetően immunrendszer stimuláló. ¹ Azt tapasztalták, hogy baktériummal fertőzött egerekben a növényi poliszacharidokkal dúsított echinacea kivonat növelte a természetes immunválaszt. ¹ Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), több számon felvette és jelenleg on-hold státuszban tartja az echinacea immunrendszerre gyakorolt hatására vonatkozó egészségügyi állításokat. ²

^1,2: Szemelvények a fitofarmakológia és fitoterápia tárgyköréből 2011, Dr. Juhász Béla, Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerhatástani Tanszék

A reaktív gyökök elleni védelemben a máj által aminósavakból szintetizált glutationnak kiemelten fontos szerepet tulajdonítunk, mert az antioxidáns glutation-peroxidáz szubsztrátjaként szerepel, miközben oxidált formává, glutation diszulfiddá (GSSG-vé) alakul át. A GSH/GSSG arány a plazmában jól mérhető és kóros állapotokban tükrözi a szervezetben kialakuló oxidatív folyamatok intenzitását. Ugyancsak a redukált glutationt használja szubsztrátként a glutation-S-transzferáz (GST) enzim az elektrofil vegyületek és toxikus anyagok közömbösítése során. Az utóbbi években mutatták ki a GST-jelátvitelben, génexpresszóban, apoptózisban, fehérje glutationilációban, a nitrogén-oxid metabolizmusban, valamint a gyulladásban betöltött fontos szerepét. A GST legfőbb szerepe a toxicus anyagok, oxidatív stressz során keletkezett káros termékek redukált glutationnal történő konjugálása, így kevésbé toxikus termék létrehozása. ¹

¹ A farmakológia alapjai, Gyires, Klára Fürst, Zsuzsanna: Semmelweis Egyetem, 2011

Akár 7x magasabb biohozzáférhetőségű kurkuminoidok, PNS technológiával

A gyömbérfélék családjába tartozó kurkumát a népi gyógyászat és gasztronómia évezredek óta alkalmazza. Fő komponense a kurkumin, amely a kurkuma legfontosabb hatóanyaga.

Az Aurea BioLabs kifejlesztett egy egyedülálló biohasznosulással rendelkező kurkumin formulát Cureit néven. Mely akár 10-szer nagyobb biohozzáférhetőséggel rendelkezik, mint a normál kurkumin. A termék és annak gyártási folyamata (PNS technológia) szabadalmaztatott, melynek végeredménye az egyetlen kurkumin kivonat, amely teljes kurkuma mátrixot tartalmazza. A kurkuma természetes mátrixa jelentős szerepet játszik a kurkuminoidok biohasznosulásának növelésében. A fehérjék, az élelmi rostok, a szénhidrátok és az illékony olajok egyaránt hozzájárulnak a kurkuminoidok biohasznosulásához. ¹

A PNS technológiát a termék biológiai hatékonyságának és biohasznosulásának növelésére használják az alapanyag természetes mátrixának megőrzésével, az aktív molekulák lebomlása nélkül. A természetes mátrix helyreállítása hozzájárul az aktív molekulák stabilitásának növeléséhez. ¹

Jól kontrollált klinikai vizsgálatokban a Cureit™ abszorpciója megközelítőleg 7-szer nagyobb volt, az illékony kurkumin-olajkészítményekhez viszonyítva. A kurkumin-foszfolipid készítményhez képest az értékeket 4,4 és 6,6-szor nagyobbnak találták. ^1
1Tudjon meg többet! A Cureit™ angol nyelvű tájékozatatójának letöltése>

A frukto-oligoszacharidok fruktóz monomerből felépülő oligoszaharidok, melyek a természetben legnagyobb mennyiségben polimerként inulin formájában vannak jelen. Az inulin a növényvilág egyik elterjedt poliszacharidja. Az inulin az emberi emésztőtraktusban nem abszorbeálódik, valamint a megfelelő inulináz enzim hiánya miatt nem is bomlik le. Ezáltal az emberi táplálkozásban ballasztanyagként szerepel, és csupán a vastagbélben kepések a baktériumok az inulint bontani.

A frukto-oligoszacharidok a vastagbél szakaszát elérve az ott jelen lévő bifidogén baktériumoknak szénforrásként, tápanyagként szolgálnak, amelyet laktáttá, rövid szénláncú zsírsavakká (acetát, propionát, butirát), és gázzá alakítanak, hasonlóan más diétás rostokhoz. ¹ Az elmúlt években számos kutatást folytattak az inulin és a frukto-oligoszacharidok táplálkozás-élettani hatásainak feltérképezésére, pontos megismerésére. ^2,3

¹ Bornet és mtsai., 2002
² Halmos, T., Suba, I. [Physiological patterns of intestinal microbiota. The role of dysbacteriosis in obesity, insulin resistance, diabetes and metabolic syndrome]. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 13–22.
³ Rao, 2001; Roberfroid, 2000, 2002; Biedrzycka és Bielecka, 2004; Van de Wiele és mtsai., 2004; Macfarlane és mtsai., 2006).

Nevét a hiányában kialakuló skorbut betegeség megszüntetéséről kapta. Talán a legismertebb magyar tudományos felfedezések egyike a C-vitamin, mely közismerten hozzájárul a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz, az immunrendszer normál működéséhez, és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, melyet azzal is támogat, hogy segíti az E- vitamin redukált formájának regenerálódását. A C-vitamin hozzájárul a normál kollagénképződéshez, és ezen keresztül az erek, a bőr , a csontozat, a porcok, a fogak és fogíny normál állapotának működésének fenntartásához. A C-vitamin fokozza a vas felszívódását, hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához és a fáradtság csökkentéséhez. ^EFSA

Elmer McCollum amerikai biokémikusnak köszönhetjük a D-vitamint fedezését. Kutatási területe az étkezés egészségre gyakorolt hatása volt. Kutatásai eredményeként már az 1920-as évek óta ismert a D-vitamin csonthatása. Ugyanakkor az utóbbi években igazolódott, hogy szerepe a szervezetben jóval összetettebb. Az aktivált D-vitamin valójában szteroidhormon, amelynek receptora szinte minden sejttípusban kimutatható és több mint 200 gén átíródásának szabályozásában van igazolt szerepe.

Meglepő, de a D-vitaminhiány az egyik leggyakoribb hiányállapot a fejlett világban. Egyre több adat szól amellett, hogy a lakosság körében igen nagy arányban (+54%) fordul elő osteomalaciát még nem okozó relatív D-hipovitaminózis. ^1,2 A hormonhiány meglepő módon nemcsak az ápolt idősek, hanem az átlag populáció körében is széles körben jelen van világszerte és hazánkban egyaránt. ³

A D-vitamin szintje az életkorral csökken és ez a csökkenés inverz kapcsolatban áll a csont ásványi anyag tartalmával és a csont reszorpció mértékével. ⁴ Amennyiben ez kialakul csökken a kalcium felszívódása, gyorsul a csontátépülés sebessége, csontvesztés alakul ki. Egyre több vizsgálat bizonyítja a D-vitamin-pótlás és kezelés vázrendszeren kívüli előnyös hatását. Így ma már igazolást nyert, hogy hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez és szerepet játszik a sejtosztódásban is. ^EFSA

¹ Chapuy MC, Preziosi P, Maamer M, et al: Prevalence of vitamin D insufficiency in an adult normal population. Osteoporosis Int 1997; 7:439-443.
² Gloth FM, Gundberg CM, Hollis BW, et al: The prevalence of vitamin D deficiency in a cohort of homebound elderly subject compared to a normative matched population in the United States. JAMA, 1995; 274:1683-1686.
³ Fischer M, Lakatos P. A D-vitamin ellátottság vizsgálata 65 év feletti idősek körében. Ca és Csont 2000; 3:22-24.
⁴ Orwoll ES, Meier DE. Alteration in calcium, vitamin D, and parathyreoid hormone physiology in normal men with aging: relationship to the development of senile osteopenia. J Clin Endocrinol 1986; 63:1262-1269.